A dohányzás ártalmai 3.

A dohányzás ártalmai 3.

A dohányzás ártalmai 3.

Egészség, Szerző:Dr. Gáspár Róbert - 2010. november 03. 2846

A dohányzás központi idegrendszeri hatásai

A dohányzás fenntartásáért egyrészt a megszokás, másrészt azonban az agyban kialakuló függőségi mechanizmus a felelős. A függőség mellett a füstölés az agy működésére nézve is ártalmas.

A dohányzás és a központi idegrendszer működése szoros kapcsolatban áll egymással, ugyanis mindkettő befolyással bír a másikra. Nemcsak a dohányzás gyakorol hatást az agyműködésre (lásd lejjebb), hanem az agyi működészavarok, mint pl. a skizofrénia vagy a hangulati betegségek (depresszió) növelik a dohányzás kockázatát. Ez azt jelenti, hogy egyes pszichés kórállapotok valami oknál fogva nagyobb eséllyel vezetnek a káros szenvedélyekben való elmerüléshez. Az ilyen betegségekben szenvedő emberekre nagyobb figyelmet kell fordítanunk ebben a tekintetben is.

Pozitív hatásai csak átmenetiek
A cigarettázás agyi hatásai közül a függőségért egyértelműen a nikotin a felelős. A nikotin az agyunk egyik speciális területén, az ún. megelégedettségi vagy jutalmazási központban egy dopamin nevű anyagot szabadít fel, amely aztán együttműködve az ott található morfinszerű anyagokkal (ún. endogén ópiátok), a dohányzással együtt járó kellemes, eufórikus érzést kifejtik. Mindezek eredményeként valóban csökken a félelem- és szorongásérzet, fokozódhat az éberségi szint, egyes agyi funkciók rövid távon javulhatnak (pl. gyors képi információk feldolgozása, szelektív figyelmet igénylő tevékenységek). Ezek az átmeneti pozitív hatások is nagymértékben hozzájárulnak a függőség kialakulásához. Ugyanakkor ezek a kedvező jelenségek csak a már függőségben levőknél jelentkeznek, a nem dohányzók esetében egy cigaretta elszívása kifejezetten ront mindenféle agyi funkciót. Ráadásul a dohányosoknál tapasztalt kedvező hatások is egy idő után egyre gyengülnek, és csak nagyobb mennyiségű cigaretta elszívásával alakíthatóak ki újra.

Számos negatív agyi hatás
A dohányzás a halvány pozitívumok mellet számos egyértelmű negatív agyi hatással bír. Egy 2001-ben zárult skót vizsgálat kimutatta, hogy azok, akik közel 50 évig dohányoztak (és túlélték…) lényegesen rosszabb szellemi állapotban voltak, mint nem dohányzó társaik. A különbség elsősorban a gondolkodtató, megoldandó feladatokra adott válaszok tekintetében volt szembetűnő.

Védőfunkciók?
Korábban feltételezték, hogy a dohányzás véd az Alzheimer-kórral szemben, de mára kiderült, hogy ennek semmilyen alapja nincs. Azt is feltételezték, hogy véd a demencia (időskori szellemi leépülés) ellen, ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a dohányosoknak csak kb. 25%-a éri meg a 80. születésnapját, így igazából azért kevesebb a demens dohányos, mert hamarabb meghalnak, mintsem hogy a szellemi leépülés kiteljesedhetne.
Egy másik még manapság is felbukkanó nézet, hogy a dohányzás megelőzheti vagy mérsékelheti a Parkinson-kór kialakulását, illetve lefolyását. Ebben a betegségben az egyik dopaminrendszer betegsége jön létre, aminek következtében a harántcsíkolt izomzat jellegzetes remegő mozgást produkál. Ha nagyon szigorúan vesszük az ezzel kapcsolatos kutatási eredményeket, akkor azt lehet mondani, hogy talán a férfiak esetében a cigarettázás valóban valamelyest csökkenti a betegség előfordulását, aminek hátterében az állhat, hogy az agyban a dopamint bontó egyik enzim (MAO-B) aktivitása akár 40%-ra is csökkenhet, ezáltal több dopamin marad. Ugyanakkor a probléma hasonló a demenciánál írtaknál, azaz a potenciális betegek egy része meg sem éri azt a kort, amikor a Parkinson-kór elkezdődhetne. Azt is meg kell említeni, hogy azokat a vizsgálatokat, amelyek a dohányzás és a Parkinson-kór közt nem találnak semmilyen összefüggést, meglehetősen ritkán teszik közzé, így ezekről csak sejtéseink lehetnek. Egyébként a kávéról is kimutattak Parkinson-kór elleni védőhatást, és mivel a cigarettázás és a kávéivás igen gyakran „kapcsolt” szenvedélyek, így még az is elképzelhető, hogy a kávé hatását tulajdonítják a dohányzásnak.
Mindent összegezve elmondható, hogy a cigarettázás az agyban okoz függőséget, hosszú távon rontja a gondolkodási képességet és az agy vérellátását. Esetleges Parkinson-kór elleni védőhatása pedig nem olyan mértékű, amiért érdemes volna kockáztatni azt, hogy sok más, halálos betegséget beszerzünk magunknak.

Dr. Gáspár Róbert,
gyógyszerész, egyetemi docens


 
dohányzás dohány egészség függőség
Egészség

A dohányzás ártalmai 5

2011. február 07.

A dohányzás leggyakoribb és legnépszerűbb formája a cigarettázás, amely során a füst közvetlenül a légutakba jut. Nem meglepő tehát, hogy károsító hatásának jelentős...

A dohányzás ártalmai 8
2011. március 24.
A dohányzás ártalmai
2010. október 27.
A dohányzás ártalmai 1.
2010. július 26.
A dohányzás ártalmai 5
2011. február 07.
A dohányzás ártalmai 6
2011. február 23.
A dohányzás ártalmai 4
2011. január 07.
A dohányzás ártalmai 7
2011. március 08.