A dohányzás központi idegrendszeri hatásai
A dohányzás fenntartásáért egyrészt a megszokás, másrészt azonban az agyban kialakuló függőségi mechanizmus a felelős. A függőség mellett a füstölés az agy működésére nézve is ártalmas.
A dohányzás és a központi idegrendszer működése szoros kapcsolatban áll egymással, ugyanis mindkettő befolyással bír a másikra. Nemcsak a dohányzás gyakorol hatást az agyműködésre (lásd lejjebb), hanem az agyi működészavarok, mint pl. a skizofrénia vagy a hangulati betegségek (depresszió) növelik a dohányzás kockázatát. Ez azt jelenti, hogy egyes pszichés kórállapotok valami oknál fogva nagyobb eséllyel vezetnek a káros szenvedélyekben való elmerüléshez. Az ilyen betegségekben szenvedő emberekre nagyobb figyelmet kell fordítanunk ebben a tekintetben is.
Pozitív hatásai csak átmenetiek
A cigarettázás agyi hatásai közül a függőségért egyértelműen a nikotin a felelős. A nikotin az agyunk egyik speciális területén, az ún. megelégedettségi vagy jutalmazási központban egy dopamin nevű anyagot szabadít fel, amely aztán együttműködve az ott található morfinszerű anyagokkal (ún. endogén ópiátok), a dohányzással együtt járó kellemes, eufórikus érzést kifejtik. Mindezek eredményeként valóban csökken a félelem- és szorongásérzet, fokozódhat az éberségi szint, egyes agyi funkciók rövid távon javulhatnak (pl. gyors képi információk feldolgozása, szelektív figyelmet igénylő tevékenységek). Ezek az átmeneti pozitív hatások is nagymértékben hozzájárulnak a függőség kialakulásához. Ugyanakkor ezek a kedvező jelenségek csak a már függőségben levőknél jelentkeznek, a nem dohányzók esetében egy cigaretta elszívása kifejezetten ront mindenféle agyi funkciót. Ráadásul a dohányosoknál tapasztalt kedvező hatások is egy idő után egyre gyengülnek, és csak nagyobb mennyiségű cigaretta elszívásával alakíthatóak ki újra.
Számos negatív agyi hatás
A dohányzás a halvány pozitívumok mellet számos egyértelmű negatív agyi hatással bír. Egy 2001-ben zárult skót vizsgálat kimutatta, hogy azok, akik közel 50 évig dohányoztak (és túlélték…) lényegesen rosszabb szellemi állapotban voltak, mint nem dohányzó társaik. A különbség elsősorban a gondolkodtató, megoldandó feladatokra adott válaszok tekintetében volt szembetűnő.
Védőfunkciók?
Korábban feltételezték, hogy a dohányzás véd az Alzheimer-kórral szemben, de mára kiderült, hogy ennek semmilyen alapja nincs. Azt is feltételezték, hogy véd a demencia (időskori szellemi leépülés) ellen, ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a dohányosoknak csak kb. 25%-a éri meg a 80. születésnapját, így igazából azért kevesebb a demens dohányos, mert hamarabb meghalnak, mintsem hogy a szellemi leépülés kiteljesedhetne.
Egy másik még manapság is felbukkanó nézet, hogy a dohányzás megelőzheti vagy mérsékelheti a Parkinson-kór kialakulását, illetve lefolyását. Ebben a betegségben az egyik dopaminrendszer betegsége jön létre, aminek következtében a harántcsíkolt izomzat jellegzetes remegő mozgást produkál. Ha nagyon szigorúan vesszük az ezzel kapcsolatos kutatási eredményeket, akkor azt lehet mondani, hogy talán a férfiak esetében a cigarettázás valóban valamelyest csökkenti a betegség előfordulását, aminek hátterében az állhat, hogy az agyban a dopamint bontó egyik enzim (MAO-B) aktivitása akár 40%-ra is csökkenhet, ezáltal több dopamin marad. Ugyanakkor a probléma hasonló a demenciánál írtaknál, azaz a potenciális betegek egy része meg sem éri azt a kort, amikor a Parkinson-kór elkezdődhetne. Azt is meg kell említeni, hogy azokat a vizsgálatokat, amelyek a dohányzás és a Parkinson-kór közt nem találnak semmilyen összefüggést, meglehetősen ritkán teszik közzé, így ezekről csak sejtéseink lehetnek. Egyébként a kávéról is kimutattak Parkinson-kór elleni védőhatást, és mivel a cigarettázás és a kávéivás igen gyakran „kapcsolt” szenvedélyek, így még az is elképzelhető, hogy a kávé hatását tulajdonítják a dohányzásnak.
Mindent összegezve elmondható, hogy a cigarettázás az agyban okoz függőséget, hosszú távon rontja a gondolkodási képességet és az agy vérellátását. Esetleges Parkinson-kór elleni védőhatása pedig nem olyan mértékű, amiért érdemes volna kockáztatni azt, hogy sok más, halálos betegséget beszerzünk magunknak.
Dr. Gáspár Róbert,
gyógyszerész, egyetemi docens
2010. október 27.
Talán kevés olyan önpusztító szenvedély van, mint a dohányzás. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy egyre többen hódolnak e függőségnek, és minden törekvés ellenére a fiatal korosztály...