Bizalom és intimitás

 

Mindenkiben él egy mérce azzal kapcsolatban, mennyire szeretné közel engedni magához a másikat, s ez a vallomásokkal és kitárulkozásokkal kapcsolatban is igaz: az idegenekkel az idõjárásról beszélünk, a barátokkal zenérõl, filmekrõl, divatról, házastársunkkal a legvadabb ötleteinkrõl és vágyainkról.Hogy bizalmunk „belsõ berkeibe” beengedjünk valakit, ahhoz elsõsorban idõ kell. Az ismerkedés kezdeti lépéseitõl csak fokozatosan haladva fedezhetjük fel egymás stílusát, jellemét, személyiségét.   

 

A bizalom és intimitás létszükséglet, valahol a szíve legmélyén minden ember vágyik arra, hogy legyen az életében egy olyan személy, akivel intim kapcsolatba kerülhet, kölcsönösen levetve minden gátlást és mesterkélt udvariasságot. Akkor tudunk megbízni valakiben, ha meg vagyunk gyõzõdve arról, hogy az ehhez szükséges feltételek adottak és fenn is maradnak. A párkapcsolati bizalomhoz nélkülözhetetlen az õszinteség és az a tudat, hogy számíthatunk a másikra. Az olyan ember mellett, akit szeretünk és akiben megbízunk, nem félünk valódi önmagunkat adni, például azt mondani, amit gondolunk, olyannak mutatni magunkat, amilyenek valójában vagyunk, pózolás nélkül. Ha õ is ugyanezt teszi, a laza kapcsolatból szorosabb közösség jön létre. Egy hosszú távon mûködõ párkapcsolathoz a kölcsönös bizalom nélkülözhetetlen. Az olyan ismeretségek vagy partnerkapcsolatok, amelyekbõl hiányzik a bizalom, mert csak szexualitásra vagy anyagi haszonszerzésre épülnek, hosszú távon nem mûködõképesek.

 

 

Ha nem követeljük, hanem megajándékozzuk vele egymást. Bizalmat nem is lehet kierõszakolni a másikból, fölösleges és értelmetlen minden olyan próbálkozás, amely kényszerrel vagy rábeszéléssel akar bizalmat szerezni. Ahogyan egyre nyitottabbak és befogadóbbak leszünk, úgy ismerjük meg egymást egyre jobban. Minél több a közös élmény, tapasztalat, annál teljesebb lesz az egymás iránti bizalom, majd a kapcsolat eljut arra a pontra, hogy mindkét fél úgy érzi, hogy a másik az egyetlen olyan személy, akivel ilyen mély és bizalmas kapcsolatot ápol. Közös döntés eredményeként a kapcsolatból elõbb jegyesség, majd további érlelõdés után házasság lesz. „A házasság a bizalom végsõ aktusa – kézen fogjuk egymást, és merészen reménykedve lépünk az ismeretlenbe” – fejti ki Clara Ortega a párkapcsolati bizalom legfelsõbb fokát. A házaséletben a házasságra való alkalmasságunk naponta megmérettetik: képesek vagyunk-e kitartóan bizalmat tanúsítani egy és ugyanazon személy iránt, vagy nem? Egy jól mûködõ házasságban a házastársak tudják, hogy egymáshoz tartoznak. Tudják, érzik, és megingathatatlan ténynek tekintik. Biztosak benne, hogy egymáséi. A szeretet megnyilvánulásai nagyon sokféle módon színt hozhatnak életünkbe. A bizalom a szeretetünk egyik alapszíne. Bizalomból fakad az optimizmus és a türelem is. Képtelenek lennénk valakire vagy valamire türelmesen várni, ha egyáltalán nem bíznánk abban, hogy várakozásunk egyszer beteljesül.

 

 

Amit bizalmasan elmond a társunk, azt kezeljük a kettõnk magánügyeként, semmiképp se tegyük föl a világhálóra. Ha visszaélés történik a bizalommal, akkor nagyon súlyos és tartós sérüléseket szenvedhet a kapcsolat. A csalódások bizalmatlansághoz vezetnek. „Ha egyvalakiben nem tudunk bízni, akkor nem tudunk kettõben sem, s ha nem tudunk élethossziglan bízni valakiben, akkor semmit nem ér a bizalmunk. Elég egyetlen egyszer árulást elkövetni, s ez eltöröl minden jót, ami elõtte történt, és az egész kapcsolatot megrontja” – írja Mike Mason A házasság misztériuma c. könyvében. Az sem ritka, hogy valaki direkt féltékennyé teszi társát, így akarja magához láncolni. Az ilyen magatartás tisztességtelen és egyáltalán nem keresztényi. Aki szereti társát, ne ilyen módszerekkel próbálja azt kimutatni!

 

Ha nem alakul ki igazán bizalomteljes kapcsolat sem az együtt járás, sem pedig a jegyesség idején, ha valaki képtelen megbízni párjában, jobb, ha nem házasodnak össze; a házasság önmagában nem fog bizalmat eredményezni. Van, aki önmagából indul ki, amikor bizalmatlan: az ember nehezen tud megbízni társában, ha önmagában sem bízik. Egy másik tényezõ, ami bizalmatlansághoz vezethet, ha valaki újra és újra csalódásokon megy keresztül. Nehéz elképzelni, hogy boldog lehet egy olyan házasság, ahonnan éppen a bizalom hiányzik.

          

Ahol azonban kölcsönös bizalmat élvez nõ és férfi, ott nem látnak folyton rémeket, nem éreznek állandó fenyegetettséget, és a bizalomteljes légkörben jól érzik magukat.