Házasság külföldivel

Házasság külföldivel

Házasság külföldivel

Boldog élet, Szerző:F. Szõllõsi Csilla - 2011. július 21. 4248

Házasság külföldivelAmikor az ember valahol külföldön végre rátalál az igazira, a nagy „Õ”-re, arra a személyre, akit a környezetében hiába is keresett, hajlamos lesz arra, hogy mindent elborító lila ködben szemlélje a dolgokat. Nehéz ugyanis józannak és elõrelátónak lenni ilyenkor.
 
Az anyanyelvi különbségek kezdetben akár érdekes, izgalmas érzéseket is kiválthatnak a szerelmesekbõl. Mivel a szerelem általában nem ismer határokat, viszonylag sokan hajlandóak arra az áldozatra, hogy hátralévõ életüket egy más nyelven beszélõ társsal osszák meg. Sok esetben a kölcsönösség jegyében mindkét fél gyorsan megtanulja társa anyanyelvét, hogy ne szoruljanak szótár használatára, és gördülékenyebb legyen közöttük a kommunikáció. Ha már a megismerkedésükkor beszélik egymás nyelvét, ez feltétlenül jó irányba befolyásolja a kapcsolatot, azonban amikor csak az egyik fél hajlandó megtanulni a másik nyelvét, akkor kettõjük közül valaki kénytelen a megalkuvásra, és ha ez nem történik meg, meg is szakadhat a kapcsolat.
 
A külföldivel szövõdõ szerelembõl kibontakozó házasság egy kicsit mindig érdekesebb, különlegesebb, de mint minden párkapcsolatnak, ennek is megvannak a maga nehézségei, buktatói. A pár életét erõteljesen befolyásolja, hogy melyik országot választják lakóhelyül. Az a fél, aki továbbra is a saját hazájában maradhat, általában jobb helyzetben van, s ilyenkor a házastársnak kell beilleszkednie egy másik nyelvi környezetbe és kultúrába, hátrahagyva családját, barátait, munkáját és hazáját. Helyzetük igazából akkor lesz egyenlõ, vagy nagyon hasonló, ha egy harmadik országba költöznek, ahol mindketten egy harmadik nyelvet fognak használni. Lényeges kérdés azonban, hogy a családban hogyan beszélnek majd.
 
A házasságkötés helyszíne
Házasság külföldivelA házasság Magyarországon, de bármely magyar nagykövetségen is megköthetõ, ha fennállnak a jogi feltételek: 18 év fölötti életkor, nõtlen/hajadon, özvegy vagy elvált családi állapot, a házasságkötési szándéktól számított 30 napos várakozási idõ, külföldi állampolgár esetében tanúsítvány is szükséges arról, hogy az érintett házasságot köthet. Külföldi hatóság elõtt kötött házasság esetében természetesen az adott ország feltételeinek kell megfelelni. Bármely országban megkötött házasságot itthon is anyakönyveztetni lehet a késõbbiekben, de csak akkor, ha egyeztethetõ az itthoni szabályokkal.
 
Poligám országokban megkötött házasságot itthon csak úgy tekintünk érvényes házasságnak, ha a férj a házasságkötéskor nem élt érvényes házasságban egy vagy több korábbi feleséggel is. Aki tehát külföldön megy férjhez egy olyan személyhez, akinek már több felesége is van, a házassága Magyarországon nem lesz érvényes, ezért nem létezõnek kell tekinteni, mintha meg sem kötötték volna. Akkor sem tekintjük házasságnak a külföldön megkötött házasságot, ha itthoni szabályainknak nem felel meg az életkor tekintetében, vagy az érintettek azonos nemûek.
 
Ha hazánkban köt házasságot külföldi állampolgár, akkor az eljárás igen bonyolult, ezért ez esetben célszerû a tervezett idõpont elõtt legalább öt vagy hat hónappal korábban bejelentkezni az anyakönyvvezetõnél. Ha a magyar hatóságok elõtt kívánnak házasságot kötni, akkor a magyar jogszabályok érvényesek a külföldi állampolgárra is. A házasulandók felvehetik egymás nevét, és ebben a kérdésben is érdemes elõrelátónak lenni. Ha Magyarországon kívánják közös életüket felépíteni, akkor célszerû a külföldi félnek felvennie magyar házastársa családi nevét és nem fordítva. Természetesen a jog megengedi a fordított verziót is, és születendõ gyermekeik utónevének sem kell feltétlenül magyar névnek lennie; az ilyen párok elnevezhetik gyerekeiket a külföldi fél nemzetiségének megfelelõ névvel is.
 
Amit feltétlenül tisztázzanak
Házasság külföldivelÉrdemes elõre megbeszélni, hogy ki mit ért házasság és házasélet alatt, férj- és feleségszerep alatt, milyen országban, milyen életvitelt kívánnak folytatni, hány gyereket szeretnének, és milyen elképzeléseik vannak a gyereknevelésrõl. Már az esküvõ elõtt is célszerû legalább egyszer ellátogatni abba az országba, ahol majd lakni fognak, azért, hogy a kellemetlen és szokatlan meglepetések száma minél jobban lecsökkenjen. Hibát követ el, aki úgy megy férjhez vagy nõsül egy másik országba, hogy az esküvõjén van ott elõször. Nagyon nagy terhet vállal, aki keresztényként egy nem keresztény országba költözik, különösen akkor, ha élete párja sem keresztény. Nõként nehéz lehet megszokni (ha egyáltalán meg lehet szokni) a hátrányos, kiszolgáltatott életsorsot, a nõi nem negatív diszkriminációját.
 
A jegyesek azt is beszéljék meg, hogy hány gyereket szeretnének, és milyen nevelésben fogják részesíteni õket. Arról is érdemes beszélni, hogy a gyermekáldás elmaradása esetén fogadjanak-e örökbe gyermeket vagy gyermekeket. Az ilyen családból származó gyermekek rendszerint két nyelvet beszélnek tökéletesen, és ez sok esetben nagyon nagy elõnyt jelent majd számukra.
 
 
F. Szõllõsi Csilla
anyakönyvvezetõ

 


 
házasság család külföld távolság szerelem kitartás vonzalom józanság
Boldog élet

Mit írt az Élet és Egészség - mai Boldog Élet - az 1930-as években?

2010. december 02.

Minden csecsemő akkor virul a legjobban, és akkor fejlődik az adott viszonyokhoz mérten a legtökéletesebben, ha anyatejjel táplálják. Ez azonban néha nehézségekbe ütközik főképp az anya...

Egyenjogúság a házasságban
2010. november 15.
Gondolatok a szerelemről
2010. december 29.
Házasságok az ókorban
2011. október 04.