A dohányzás ártalmai

A dohányzás ártalmai

Egészség, Szerző:Dr. Gáspár Róbert - 2010. október 27. 2136

A dohányzás rövid históriája

Talán kevés olyan önpusztító szenvedély van, mint a dohányzás. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy egyre többen hódolnak e függőségnek, és minden törekvés ellenére a fiatal korosztály jelentős százaléka szokik rá a cigarettázásra. Most induló új sorozatunkban szeretnénk feltárni a dohányzás okait, bizonyított egészségkárosító hatásait és a leszokás lehetőségeit.

Manapság nagy divatja van a nagyon régi szokások, eljárások, gyógymódok felelevenítésének, és általában azt sugallják nekünk, hogy ami régi, az egyben értékes és jó is. Pedig egyáltalán nem biztos, hogy ez igaz.

A koldusok szenvedélye volt
A dohányzás az egyik legjobb példa erre, ami sok száz, de lehet, hogy ezer éves hagyományokra tekint vissza. Európai emberek közül először Kolumbusz Kristóf látott dohányzókat, mégpedig az amerikai indiánok személyében. Ez természetesen még nem cigarettázást jelentett, hanem a dohánylevelek füstjének szívását, illetve a dohánylevél rágását. Az Újvilág felfedezői hamar felismerték a növényben rejlő élvezeteket, így az 1530-as évekre létre is hozták Amerikában az első dohányültetvényeket. Európában az első dohánynövényt Jean Nicot, francia orvos ültette el, s az ő tiszteletére nevezték el a dohányban lévő legismertebb anyagot nikotinnak. Németországban már 1586-ban megjelent az első figyelmeztető írás a dohánylevél veszélyeiről, tehát a korabeli szakemberek is elég hamar felismerték, hogy nem pusztán élvezetről, hanem egészségkárosító szenvedélyről van szó.

Az 1614-es esztendő nagy jelentőséggel bír a cigarettázás történetében, ugyanis ebben az évben „találták fel” a papírba sodort dohányt, azaz a cigarettát. A feltalálók nem lettek neves emberek, ugyanis valószínűleg az Ibériai-félsziget Sevilla városának koldusai lehettek. Akkoriban az igazán értékesek a hosszú, szép dohánylevelek voltak, amelyeknek feldolgozásánál törmelék keletkezett, amit jobb híján kidobtak. A koldusok fellelték e „szemetet” és papírba sodorták, meggyújtották, és ezt szívták. Tehát ha nagyon szigorúak akarunk lenni, akkor azt mondhatjuk, a cigarettázás kezdetben a koldusok és elszegényedett emberek szokása volt. Nagyot változott a világ azóta…

Nehezen vált népszerűvé
A cigarettázás nem vált túl gyorsan népszerűvé a felsőbb társadalmi körökben, mivel az 1700-as évek elején az európai arisztokrácia a tubákolást, azaz a dohánypor szippantását részesítette előnyben, amely a dohányzás egyik füstmentes formája. Feltételezik, hogy ez a fura szokás (habár az aztékok is ismerték) a matrózokon keresztül vált népszerűvé. A dohány tengeri szállítása során valószínűleg felismerték, hogy a porló szállítmány belélegzése kellemes érzéssel jár, és a megfázás tüneteit is enyhítheti. A tubákolás elterjedtségére utalnak azok a díszes és értékes tubákoló szelencék, amelyek ebből a korból maradtak fenn.

Az 1800-as évek eleje új divatot hozott elsősorban Észak-Amerikában (de hazánkban is!), ez pedig a dohány rágása, azaz a „bagózás” volt. Ennek a szintén füstmentes dohányzási módnak a lényege, hogy egy kis köteg dohányt a szájba vesznek, azt rágják, levét szívogatják, és természetesen köpködnek is hozzá. Eme gusztustalanság kiváltására terjedt el később a szivarozás, ami ugyan füstös, de mégis szalonképesebb szokásnak bizonyult.

Korán felismerték káros voltát
Mindeközben egyre többen kezdtek beszélni a dohányzás ártalmairól. Két farmakológus, Reimann és Posselt disszertációjukban (1828) részletesen írtak a dohánylevélben lévő nikotinról, amelyet ők vontak ki, és ők végezték vele az első kísérleteket is a hatásait illetően. A vegyületet munkájukban veszedelmes méregnek minősítették. Ennek hatására is, az 1830-as években elindultak az első dohányzásellenes mozgalmak az USA-ban, 1868-ban pedig Angliában forgalomba helyezték az első nemdohányzó vasúti kocsit.

Nagy veszélyben a középiskolás korosztály
A cigaretta világméretű elterjedéséhez az 1881-ben feltalált és szabadalmaztatott cigarettagyártó gép vezetett. Ennek következtében az 1900-as évek elejétől lényegében a cigarettázás hódít az egész világon. Az egyre elhatalmasodó szenvedély lehetőséget adott arra, hogy alaposabban felmérjék ártalmait. Ennek eredményeképpen már az 1950-es években ismertté vált a dohányzás és a tüdőrák kapcsolata azok esetében, akik 15-20 évig folyamatosan hódoltak e szenvedélynek. Az 1960-as évek végétől a nők is nagyobb arányban szoktak rá a cigarettára, aminek következtében kimutathatóvá vált a női szervezetre gyakorolt speciális károsodások sora. Természetesen a dohányipar mindent megtett annak érdekében, hogy a cigaretta minél népszerűbb legyen; minden lehetőséget megragadtak a reklámozásra. 1971-ben, az USA-ban már betiltják az ilyen témájú televíziós reklámokat. A 80-as években indult el az a tendencia, hogy egyre több fiatalkorú szokik rá a dohányzásra. A közép-kelet-európai kommunista rendszerek bukása az Amerikában és Nyugat-Európában már erősen korlátozott dohányipar számára piacnyitást jelentett. Ennek következtében a dohányzás Magyarországon is soha nem látott méreteket öltött, elsősorban a középiskolás korosztály körében.

Fontos dátum 1997, amikor is a dohánygyárak elleni első egészségkárosodási per elindult. Azóta kell ráírni a dobozokra az ártalmakról szóló információt. Az Európai Unióban, így Magyarországon is folyamatosan szigorodnak a nemdohányzók védelmében hozott intézkedések és törvények. Ha számba vesszük mindazokat a bizonyítékokat, amelyek igazolják, hogy a dohányzás súlyos és halálos szenvedély, akkor meg fogjuk érteni, hogy a szakemberek miért igyekeznek mindent megtenni a cigarettázás visszaszorítása érdekében.

Dr. Gáspár Róbert
egyetemi docens, gyógyszerész