A dohányzás ártalmai 6

A dohányzás ártalmai 6

A dohányzás ártalmai 6

Egészség, Szerző:Dr. Gáspár Róbert - 2011. február 23. 2977

Miért dohányzunk?
 
Amikor szembesülünk az értelmetlen pusztulással és az elkerülhető betegségek okozta halálozással, akkor gyakran feltesszük a kérdést, hogy miért történik ez így? Nincs ez másképp a dohányzással sem.
 
A dohányzás világméretű szenvedélybetegség. A statisztikák szerint a világ lakosságának jelentős része dohányos, a férfiak közel 50%-a, míg a nők több mint 10%-a gyújt rá minden nap.
 
Minden tizedik embert megöl
A dohányosok legalább fele a dohányzás közvetlen ártalmai miatt veszti életét, ami azt jelenti, hogy a világon minden tizedik ember emiatt hal meg. A becslések szerint azonban 2030-ra már minden hatodik ember halálát fogja okozni a cigaretta, mivel e fejlett országokban a tizenéves fiatalok körében igen megnőtt a dohányosok aránya. Ha a statisztikai adatokat szűkítjük Európára, akkor a helyzet sokkal rosszabb, mivel Nyugat-Európában a férfiak 34%-a, a nők 25%-a, míg Kelet-Európában a férfiak 47%-a, és a nők 20%-a cigarettázik. Azaz a világstatisztikához képest elsősorban a női dohányos magatartásban van jelentős különbség. Ami további aggódásra ad okot, hogy a fiatalkorúak 30%-a él e szenvedéllyel Európában. Évente mintegy 1,2 millió európai hal bele a cigarettázásba, ami az összhalálokok kb. 14%-a. Ha tovább szűkítünk Magyarországra, akkor azzal kell szembesülnünk, hogy a felnőtt lakosság harmada dohányzik, a férfiak aránya valamivel magasabb, mint a nőké, ugyanakkor a 14-18 évesek 44% füstöl, és nem mutatható ki jelentős különbség a nemek között. Mindezek következtében évente 28 000 magyar hal meg a dohányzás egyértelmű következményeként, amit tovább feketít, hogy a 35-64 év közötti halálozások feléért a cigaretta okolható.
A magyar lakosság egy főre jutó cigarettamennyisége évente 2400 szál, azaz 120 doboz, ami jelentősen meghaladja az Európai Unióban egy főre jutó évi 1600 szálat (80 doboz). Ami még megdöbbentő, hogy a magyarok 65% kisebb-nagyobb mértékben passzív dohányzásra kényszerül (bár ezen a törvények valamelyest enyhítettek), illetve a megkérdezett dohányosok 94%-a egyértelműen azt válaszolta, hogy tudja, a cigarettázás az egészségre ártalmas.
 
Akkor hát miért is dohányzunk?
A kérdés megválaszolása azért is nehéz, mert az első cigaretta mindenki számára rossz, fullasztó, maró érzés. Ahhoz, hogy valaki dohányos legyen, többször „gyakorolni” kell, tehát kell egy erős motiváció, hogy az első kellemetlen élmények után mégis „szerethetővé” váljon ez a szenvedély.
A motivációk sokfélék lehetnek. Számos esetben a rossz családi példa vagy éppen a barátok nyomása vezet a rágyújtáshoz. A dohányzás egyik legveszélyesebb formája a baráti körben, munkahelyen kialakuló láncdohányzás, amikor mindig van valaki, aki arra buzdít, hogy szívjunk el egy cigit Az sem segíti elriasztani a fiatalokat az első cigaretta elszívásától, ha tanáraikat, egészségügyi szakembereket vagy számukra példaképként tekintett személyeket látják dohányozni. Valószínűleg nagyon káros ebből a szempontból a filmeken kemény „macsóként”, vagy éppen „vonzó” nőként megjelenő, cigarettázó világsztárok sokak számára mintaként szolgáló viselkedése.
Ha a rászokás kialakul, akkor egyrészt agyi biokémiai folyamatok, másrészt viselkedési megszokások fogják fenntartani és kényszeríteni a cigarettázást. Az agyi történések között ki kell emelni az ún. elégedettségi központ izgalmát, amelyben a cigarettában lévő nikotin hatására dopamin szabadul fel, és ettől a megelégedettségi érzés fokozódik, ami a függőség fenntartásában fontos szerepet játszik. A függőség többi tényezője elsősorban viselkedési-megszokási eredetű. A dohányos ember „megszokja”, hogy bizonyos helyzetekben rágyújt, pl. várakozás, tévénézés, számítógépezés, étkezés után, fürdőkádban. A cigarettázás lehet a stresszoldás, stresszlevezetés eszköze is. Általában a dohányzók ideges állapotban azonnal a cigaretta után nyúlnak. Ha valakinek hangulati betegsége van, a dohányzás átmeneti hangulatjavító hatása miatt alakulhat ki függősége. Fontos azt is megemlíteni, hogy a kávé vagy szeszesital fogyasztása is gerjesztheti a rágyújtás utáni vágyat. Nem véletlen, hogy a kávézó dohányosok esetében a két szenvedély egészen biztosan összekapcsolódik, azaz a kávé elképzelhetetlen cigi nélkül.
 
Komoly küzdelemmel nem reménytelen
dohanyzas_ellenes_kampanyok_5.jpgVégezetül azt is meg kell említeni, hogy a függőségért részben felelős nikotin lebomlása nem egyenlő sebességgel megy végbe az egyes személyek szervezetében. Vannak, akikben nagyon gyorsan bomlik, ezeknél az embereknél kisebb az esély a függőség létrejöttének, mivel a nikotin nem éri el azt a szintet a vérben, ami a megelégedettséget és a hangulatjavító hatásokat kiváltja. Ugyanakkor azoknál, akiknél kifejezetten lassan bomlik, a nikotinhatások nagyon kifejezettek, így a függőség esélye is sokkal nagyobb. Ugyanakkor ezek a nikotinbontó egyéni különbségek senkit sem predesztinálnak arra, hogy nikotinfüggők legyenek.
Sok minden közrejátszhat abban, hogy rászokjunk a dohányzásra, de mindent meg kell tennünk a megelőzése érdekében, hiszen leginkább a 20 év alattiak vannak kitéve ennek a veszélynek, és úgy tűnik, hogy ez a korosztály a legfogékonyabb is. Ha pedig már rászoktunk, akkor meg kell tanulnunk újra nélküle élni, amelyhez erőfeszítéseket kell tennünk. De a helyzet nem reménytelen, bár komoly küzdelmet kell vívni a sikerért!
 
Dr. Gáspár Róbert
egyetemi docens, gyógyszerész


 
dohányzás egészségtelen cigaretta betegségek
Egészség

A dohányzás ártalmai 2.

2010. augusztus 24.

Ha a bélrendszerünk egészségének megőrzése a célunk, elsősorban az egészséges étkezésre gondolunk és a legritkábban jut eszünkbe a dohányzásról való leszokás. Pedig az utóbbi is fontos...

A dohányzás ártalmai 3.
2010. november 03.
A dohányzás ártalmai
2010. október 27.
A dohányzás ártalmai 7
2011. március 08.
A dohányzás ártalmai 4
2011. január 07.
A dohányzás ártalmai 2.
2010. augusztus 24.
A dohányzás ártalmai 1.
2010. július 26.
A dohányzás ártalmai 5
2011. február 07.